Amúgy sem fényes a helyzet a gabona ellátásunknak és már csak egy aszály hiányzott…
De ez a mértékű szárazság rosszabb, mint amire számítani lehetett!
Európa legfontosabb élelmiszer-termelő síkságain is tizedeli a termést az aszály, és a házi kertek is veszélyben vannak!
Hihetetlen mértékű az aszály Magyarországon!
Talán nem elégszer halljuk, hogy minden évszakunk egyre szárazabb, már a télen is súlyos csapadékhiány volt Magyarországon.
Az áprilisi aszály is megérkezett, és a júniusi és júliusi hőhullám pedig csak súlyosbította a helyzetet az egész kontinens egy részén.
NASA többségében pont ilyen előrejelzést készített év elején a nyárra vonatkozóan, ami úgy tűnik beteljesedni látszik.
Eddig az elmúlt években sikerült kimaradnunk az aszályhullámokból, amik közül a 2015-ös Európa nyugati felét letarolta, de úgy tűnik, az hogy minket elkerült, csak kegyelmi időszak volt.
Ha így haladunk tovább, akkor a dél-európaihoz hasonlóan Közép-Európában is tömeges földelhagyási hullámokkal számolhatunk, aminek folyamata hazánkban már meg is kezdődött.
Az elmúlt ötven évben körülbelül másfél millió hektáron szűnt meg a szántóföldi művelés, és a 2000-es évek csak még rosszabb tendenciát mutatnak.
2010 és 2020 között történt a szántóföldek egyik legnagyobb mértékű elhagyása, pedig ebben az évtizedben kapott a magyar mezőgazdaság soha nem látott mértékű pénzügyi támogatást az EU-tól.
Csökken a talajvíz mértéke Magyarországon
1961 és 2010 között az ország minden régiójában jelentős mértékben csökkent Magyarországon a talajvíz mélysége, amelyből már tényleg kézzel foghatóvá vált, hogy segítségre van szükség.
A talajvízsüllyedés országosan átlagosan meghaladta a fél métert, ami a termesztett növények hozamaiban csökkenést okoz, és nagy mértékben hozzájárul a hazai ökoszisztémák leépüléséhez.
A talajvízre épülő öntözési infrastruktúra fejlesztése tehát szinte öngyilkos vállalkozásnak tűnhet ilyen szintű gyorsasággal történő talajvízcsökkenés mellett.
Mit lehet tenni az aszály ellen?
A talajvíz csökkenése és a gabonatermelés gyorsan növekvő klímaérzékenysége már egy vészhelyzet jelentésnek is betudható a régióban gazdálkodók, de a házi kert tulajdonosok számára is.
Olyan megoldásra van szükség, amely kézzel fogható a negatív folyamatok hatásainak csillapításában.
Ebben a nehéz helyzetben, ami segíthet, az a táji szintű vízvisszatartás és az öntözési infrastruktúra párhuzamos fejlesztése. A mainál egy sokkal gazdaságosabb, ökológiai értelemben is fenntarthatóbb földhasználati rendszert kellene kialakítani.
Amennyiben a gazdák elhagyják földjeiket ebben az esetben elkerülhető lehetne az elvnek az érvényesítése miszerint, ha felhagy a földhasználó a közösségi források finanszírozásával fenntartott a gabonatermelés maximalizálására törekvő tevékenységével és helyette a közösség számára elismert ökoszisztéma-szolgáltatásokat közvetít, mint például az árvízvédelem, élelmiszer-termelés, szénmegkötés vagy talajvízpótlás, részesedni jogosult a közvetített hasznokból.
Ezzel a szántóföldi művelés felhagyásával kiesett hasznukat a közösségnek nyújtott hasznokból kompenzálja a közösség.
Ha figyelembe vesszük a víz-visszatartással elkerülhető aszálykárokat, valamint a megtakarítható árvíz és belvízvédelmi kiadásokat és a vizes élőhelyeken megkötött szén-dioxid rohamosan növekvő értékét, világos, hogy megtérülő beruházásról van szó!
A mezőgazdaságnak nagyon komoly szerepe van a világban.
Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy mindennek ez az alapja, hiszen az élelmet meg kell termelni, ennivalóra mindenkinek szüksége van.
És ennek az előállítása a mezőgazdaságban kezdődik.
Mezőgazdaságban dolgozni nagyon kemény munka, de ugyanakkor megtérülő is, főleg, ha valakinek van több termőföldje, állattelepe, vagy egy egész tanyája is.
Most pedig lássuk a tényeket a mezőgazdaságról, melyekről eddig még nem hallott!
70%-kal nagyobb termelés 2050-ben
A Föld népességnövekedése és az egyre növekvő igények miatt a mezőgazdaságban dolgozóknak körülbelül 70%-kal több terményt kell majd előállítaniuk 2050-ben, mint most, hogy mindenkinek jusson elegendő élelem.
Ez óriási növekedést jelent, már jelenleg is hatalmas mennyiségre van szüksége a Föld lakosságának.
Mintegy 6000 almafajta a világon
Az alma az egyik legsokszínűbb gyümölcs, hiszen a világon több mint 6000 fajtája ismert!
Nem csak színükben és ízükben van különbség, hanem a más-más almafajtáknak különböző igényeik is vannak, az év különböző szakaszaiban teremnek.
Ha egy igazi, óriási almáskertre vágyik, Rónay Balázs agrár pályázatíró segítségével megszerezhető az ehhez szükséges összeg!
Az első háziasított állat: a kecske
Manapság már nagyon sok féle állatot háziasított az ember, egészen különlegeseket is.
De melyiket háziasítottuk legelőször?
A legelső domesztikált állat a kecske volt, melyet ma is nagyon sok gazda tart főként tejéért, melyből sajt is készül.
Nincsen két egyforma marha
Nincsen két ugyanolyan mintázatú marha, pont úgy, ahogyan nincsen két egyforma hópihe sem. Minden állat foltjai egyediek. Érdemes ezt az érdekességet megfigyelni egy marhacsordában!
Ezt akár saját tenyészetében is megteheti.
Ha arra vágyik, hogy több állata lehessen, nagyobb területekkel, és fejlettebb telepekkel, akkor ebben az esetben is Rónay Balázs agrár pályázatíró segítéségét kell kérnie.
17 év tapasztalattal bármilyen agrár témában ügyfelei rendelkezésére áll.
1 kg méz tápanyagtartalma
Mivel egyenlő 1 kg méz tápanyagtartalma?
Talán meglepő lehet, hogy ez az édes, nyúlós anyag a következőkkel ér fel: 1 kg méz 20 darab tojással, vagy 1,6 kg marhahússal egyenértékű tápanyag szempontjából!
A méhek és természetesen a méhészek is rengeteget dolgoznak egyetlen üvegnyi méz előállításán is.
India szerepe a mezőgazdaságban
India a világ legnagyobb tejtermelője, ők termelik a legtöbb tejterméket.
Ezen kívül gyümölcs-és zöldségtermelésben pedig a második legnagyobbak a világon. Innen származik például a legtöbb gyömbér, burgonya, hagyma, gyümölcsök közül pedig a banán, a mangó, és a papaja.
A terményekből nem csak étel készül
Többféle terményt is fel lehet használni nem étkezési célból is. Meglepően sok dolog előállításához lehet felhasználni a különböző növényeket.
Többek között például kozmetikumok, krémek, gyógyhatású készítmények is készülnek növényekből. A természetes alapanyagokból elállított termékek sokkal egészségesebbek, mint a mesterségesek.
+1. A sikeres gazdaság
Ebben az utolsó tényben az is kiderül, hogy hogyan lehetséges a sikeres gazdaság megvalósítása, hiszen ehhez tőkére is szükség van.
Ekkor kérheti Rónay Balázs agrár pályázatíró segítségét, aki profi módon írja meg a pályázatot, vagy a hitelkérelmet, így biztos lehet benne, hogy az elfogadásra fog kerülni.
Nem éri meg egyedül kínlódni, ha itt van a páratlan lehetőség, a tökéletes segítség!
Vannak, akiknek minden vágya, hogy egy tanyán éljék le az életüket távol a város nyüzsgésétől és zajától, nyugodt környezetben az állatokkal és a termőföldekkel.
Idilli elképzelni ezt a képet, de ugyanakkor a tanyasi gazdák cseppet sem pihenni vannak ott a tanyán: rengeteg dolog van az állatok körül és a termőföldekkel is.
Nézzük, miben volt más a tanyasi élet régen és ma, amellett, hogy teendő ugyanúgy van elég.
Amíg nem volt elterjedt az autó, és más közlekedési eszközök, a tanyáról igen nehéz volt eljutni a faluba, a városba meg főleg.
Ha valamiért mégis el kellett hagyniuk a tanyát, azt legtöbbször gyalogszerrel tették meg. Nem is nagyon mentek el a tanyáról, hiszen itt éltek, mindent képesek voltak megtermelni maguknak – zöldséget, gyümölcsöt, tejtermékeket, tojást, húst, kenyeret.
Egy 50-es 60-as évekbeli tanyán még nem volt áram, petróleumlámpával világítottak, és gyakran a víz sem volt bevezetve a házba.
A termőföldön lévő feladatok sem voltak könnyűek, hiszen kézi munkával kellett megoldani mindent, így sokkal több időbe és energiába telt, mint manapság.
Ugyanakkor, ha egy gazda tehetős volt, sokszor nem a tanya volt a fő lakóhelye. Volt háza a faluban, vagy éppen a városban is. Azért volt szüksége a tanyán is egy épületre, mivel rengeteg időt töltött ott a sok mezőgazdasági munka miatt.
Mára már persze mindez megváltozott, de ma is vannak, akik tanyán élnek, élvezik azt, de sokkal jobb körülmények között, mint régen. Egy modern tanyán van áram, víz, de még az internetet és be lehet vezettetni.
Teendőkből ettől függetlenül is temérdek akad. A modern gépek ellenére is sokat kell dolgozni a földeken, ismerni kell a növényeket, érteni kell az állatokhoz, hajnalban kell felkelni, hogy mindennel elvégezzen a gazda.
Ha egy tanyára akarunk költözni, vagy megvásárolni egyet, távol a településektől, bizony számolni kell azzal, hogy sem áram, sem víz nincs oda még bekötve. Természetesen meg lehet oldani, és szükséges is, hiszen, ha életvitelszerűen szeretne valaki ott élni, ma már nélkülözhetetlenek ezek a dolgok.
És valljuk be, sokunk számára elég csábítóan hangozhat már az is, ha időnként pár napra elvonulunk egy csendes helyre, ahol nem zavar minket senki.
Ebben az esetben persze, ha nem tervezünk sok időt ott tölteni, nem célszerű állatokat tartani, hiszen őket mindennap etetni és gondozni kell.
Hosszú kilométerekre egy falutól vagy várostól egyetlen épület számára beköttetni áramot, vizet, és internetet nem kis pénzbe kerül. Ekkor kérhet segítséget a banktól, vagy megpályázhat egy tanyákat támogató lehetőséget.
De hogy tud ez sikeres lenni?
Nagyon egyszerűen. A segítségért profi pályázatíróhoz kell fordulni, aki a legjobban írja meg a pályázatát, vagy a hitelkérelmét a bankhoz.
Rónay Balázs mezőgazdasági pályázatíró, pályázatokat és hitelkérelmeket is ír, csak és kizárólag agrár területre szakosodva.
17 évnyi tapasztalattal a háta mögött ő igazán tudja, mit kell csinálni, és mitől lesz nyertes egy pályázat.
Tanyán élni egy nagyszerű dolog.
Aki pedig mezőgazdasággal tevékenykedik, neki főleg nagyon vonzó lehet. Szerencsére ma már ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az ott lévő gazda el van szigetelődve a civilizációtól.
Hiszen ugyanúgy be tud ülni az autójába, és elmenni a városba amellett, hogy egy nagyon nyugodt, ám sok munkát és szorgalmat igénylő környezetben él, ami meghozza gyümölcsét.
